Legutóbbi blogolásom óta túl vagyok egy privát órán az edzőmmel, és tele tapaszokkal a testemen gyakorlom a Türelmet.
Talán a legfontosabb, amit a héten tanultam az az, hogy minden változó, nincs állandóság. Nincs olyan, hogy valami stagnál. Az ember, a jelleme, a környezete, a természet, az időjárás, minden a világban változik folyamatosan.
Én is. Elbuktunk a világgal szembeni harcban, ha azt hisszük, valami állandó.
És ehhez jön még egy hatalmas igazság a hétre, hogy jelenben KELL élnünk.
Szóóóval vannak olyan szavak, hogy célok, akarat, türelem, jelen, jövő, változás, állandóság.
Elég meghatározóak már önmagukban, de ha még egy zsákba tesszük őket, és egy gondolathoz, érzésvilághoz társítjuk őket, akkor pofon tudja vágni az ember lánya érzelmi világát.
Velem is ez történik mostanság.
Ott van az edzés, ahol egy időre pihenőt fújtunk a felsőtestem erősítésének, ugyanis nagy valószínűséggel a vállamnál lévő idegek meg lett buzerálva- saját szavaimmal megfogalmazva :)- .
Elég mélyen érintett, amikor összeállt az új edzésterv és swing, felhúzás, alsótestes gyakorlatokon kívül más nem volt. Szeretnék fejlődni, erősödni, de úgy éreztem, saját magamnak vagyok az akadályozó tényezője. És ez rossz.
DE!
Közelítsük meg másképp.
Mindig is a popsim, csípőm, combjaim voltak a gyengéim. Mióta Zsoltival edzek, mintha (!!!) kerekedne a popsim és a nacik is megállnak rajta:)) Szóval tud valamit a srác:)
Mit is írtam fentebb? Hogy ezekre helyeztük a fókuszt? Én pedig sajnálkoztam, hogy nem tudok edzeni rendesen?

Lüke vagyok. :) SEMMISE állandó, az az állapot se amiben vagyok/voltam. Tehát pihizz karocskám, cserébe formás popsim lesz. :) Mi is itt a gond?? :)
Sajnálkozhatok a múlton, hogy valami begyulladt a testemben, vagy szintén szomorú lehetek, hogy mi lesz így a terveimmel a jövőben. Ehelyett a FÓKUSZ-t megpróbálom a jelenre helyezni, és mindig az adott pillanatban a legtöbbet kihozni magamból.

Eszembe jutott, hogy legutóbbi edzésen 30-kgval szánhúzás, 9kg-os medicin labdával guggolás és 5 felugrás volt 3 szériában, de a 3 gyakorlat közvetlenül követte egymást.
HALÁLOS volt. A 2. és 3. gyakorlat között olyan savasodás volt a lábamban, hogy csak arra gondolhattam, meg lesz az utolsó is. Nem így teszek, elcsaltam volna. Ahogy eddig egyszer sem, úgy most sem történt meg.
Nem éri meg. Az edzés utáni szénhidrát töltés és ezzel a fincsi édes tejberizs vagy almás zabpelyhes sütit se enném jóízűen, hiszen nem tettem meg mindent.
Büszkén mondhatom,ma pedig megint erősödtem. :)
Hétágra sütött a nap, Zsófi pedig lustizott volna kicsit. Megmérve magam -1kg -os kezdeti fogyáson felül, továbbra is stagnálok. 17-én mértem először magam, azóta nem nagyon akar lejebb menni a mérleg nyelve, ami nem túl jó, ha a fogyni szeretnék. :)
Napsütés ide vagy oda, seb nyaldosást 1 percig engedtem magamnak, aztán minden további gondolkodást mellőzve betipegtem az edzőterembe és intervallumot futottam. Kiköptem a tüdőm, de jó volt. Jót sétáltam a teremhez és vissza:)
Diéta része nehogy lemaradjon a beszámolómból:)
Mindenképp egy külön bejegyzést érdemel a mostani étkezésem leírása, szóval jelenleg annyit, hogy 3 hét után jött el az első pici hullámvölgy, hogy édes kell, milyen az, hogy be van szabályozva, mit ehetek? :) Vallom, hogy semmit nem szabad tiltani, mert amint alkalom adódik 2-szeresen pótlom be.
Így a hullámvölgyem 70 g aszaltdatolyába fulladt. Hehe. :)
Nem érzek bűntudatot, főleg mert másnap délig nem is éheztem meg. :P
Ami viszont fontos, hogy ha már nem tervezetett viszünk be diéta alatt, akkor is kell a kontroll. Be tud kattani az agy, hogy még-még-még. Na ezt nem szabad hagyni. :)
Szerintem valahol itt van a kulcsa egy diétának. Mindent megadjunk a testünknek, persze szigorítva, de ne tiltsunk semmit. Tehát élvezetesen sanyargassunk Önmagunkat. :)
Szép estét!:)
.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése