Összevisszaság

Régen jártam erre. Talán túl rég. :)
Mintha megfordult volna velem a világ azóta és csak forog és forog és én eldönthetem, hogy rajta maradok, sodródok vele vagy leszállok és egyúttal nem jutok sehova vagy esetleg a forgást az előnyömre fordítom és sodródásból tudatos haladást csinálok.

Próbálom összeszedni mi is történt velem az elmúlt héten. :)
Nehéz, nagyon nehéz, mert van olyan része az életemnek, amiről nem mesélhetek. De szívem szerint, pont azért mert "nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek" érzést követve leírnám, kiadnám magamból....

Tudod milyen gondolatok járnak a fejemben így karácsony közeledtével?
Hogy emberek vagyunk, hogy bárki bármit mond szeretetre vágyunk, mosolyra, ölelésre, egy társra, egy családra.
Nehéz olyan közösségben lenni, ahol az emberek ridegek, ahol a mosoly a beképzeltség, fennköltség jelének veszik. Az emberek keresik a magukhoz hasonlóak társaságát.
Érdekes, hogy pl pár éve még milyen "jól" éreztem magam a saját kis negatív világomban. Hogy minden napos volt a puffogó gondolat, hogy ha sütött a nap az volt a gond, ha esett, akkor pedig az.
Olyan természetes volt, mindenki körülöttem is hasonló volt.

Aztán az emberben jobb esetben bekattan valami, ahogy bennem is, és elkezd másképp látni. De jó, hogy süt a nap, uh ma jobb is, hogy nem süt, kell az eső a növényeknek. Lehet hülyén hangzik, lehet nem befogadható, amit mondani szeretnék, de talán pár ember most bólogat. :)

Istenem, hogy mennyire tudok vágyni egy ölelésre, egy szívből jövő önzetlen ölelésre. Egy mosoly egy ismeretlennel a trolin a szívedig tud hatolni, ha hagyod.

Itt a karácsony lassan és az emberek jó része az ajándékok vásárlását látja benne. Én viszont azt, hogy hazamehetek nem sokára, elbújhatok a világ elől, családommal lehetek néhány napot és feltöltődhetek. Kemény évünk lesz. :)

Én nem mondogatom azt magamban, hogy jövő évtől változok, majd január elsejétől, csettintésre megváltozok. Nem.
Én most is változom.

Egy mai beszélgetésem jutott eszembe. :) Néhány perces eszmecserém volt egy ismerősömmel. A srác azt mondta, hogy a jelenlegi munkahelyén, bár két éve ott van, nincs konfliktusa, mégis úgy érzi mennie kell. Változásról jutott eszembe ez  a beszélgetés, mert akkor ott úgy éreztem hasonló az értékrendem vele, és átéreztem amit mond. Hogy mennie kell, lépnie kell, mert nem az igazi a mostani helyzete. Régen csak mondtam volna a mondandómat, és legkevésbé próbáltam volna meg átérezni mit mond, milyen lehet a helyében lenni.
Jó érzés volt valahol. :)

Kellenek a barátok, kellenek azok az emberek, akik társaságában önmagad lehetsz és csillogó szemekkel múlik az együtt töltött idő.


Tudjátok mi nagy lecke az élettől? Elfogadás. Tudni elfogadni. Helyzeteket, kapcsolatokat, pillanatokat, döntéseket. Saját életedben te vagy a főszereplő, mégis vannak dolgok, amikkel nem tudsz mit kezdeni. Az embereket nem tudod megváltoztatni, a gondolataikat nem tudod megváltoztatni, a döntéseiket sem, az érzéseiket talán. De valamikor felmerül a kérdés, érdemes -e? Szükséges- e, vagy csak el kell tudni fogadni?

Régen képtelen voltam erre. De néhány emberi kapcsolatom felnyitotta a szememet, hogy ezt is tanulni kell.

És tudjátok mire jöttem még rá az elmúlt héten? Hogy mennyire, de mennyire tapasztalatlan vagyok, de mégis tapasztalt. 24 évesen az ember NEM mondhatja, hogy hu de sok mindent átélt. Átélhetett, de akkor is tapasztalatlan. Vannak dolgok, amiket csak az idő múlása adhat meg, és nem lehetett siettetni.

De tudjátok mit?
Mostanában sok elhasznált zsepi között is azt mondom, én így elfogadom magam, és küzdök. Küzdök, hogy még jobb ember legyek a saját értékrendem szerint.

Ja! És kérlek, ha van olyan ember, akit van lehetőséged megölelni, ne habozz, tedd meg! Meglátod jó érzés lesz:)

Ja! Egyébként edzésekkel haladok:) Swiiiingelek  + felhúzok meeeg kéééépzeljétek, ismét elkezdődhetett a felső test edzése. Boldogság van vagy boldogság van? :)

Változás testben és lélekben

Ha megtehetném, akkor zeneszámokat linkelve írnám le, milyen érzelmi világ jellemzett az elmúlt héten. Azon emberek közé tartozom, akik vallják, a zene éltet, kifejez, a dallam a szívedig tud hatolni, és ha hagyod fel tud szabadítani.

Változatos zenelista lenne azt hiszem. :)
Életem egyik legmélyebb pontján időztem és nagyon boldog pillanataim voltak egyaránt.

Rengeteg mindent át kellett értékelnem az életemben, számomra meghatározó dologban kellett döntést hoznom, elfogadnom, lehetőséget meglátni.

Ezt a képet posztoltam a facebook oldalamon, és azt a gondolatot tettem hozzá, hogy a lehetőség mindenben ott van, csak meg kell látni.
Ez így van. Viszont dönteni, és elengedni, lépni iszonyú érzelmi hullámot szabadít rád. Olyan oldalamat ismertem meg, amit nem gondoltam, hogy van. Amikor az idegeid, a tested mintha külön lény lenne. Mi jó lépés, amikor az idegeid feladják a harcot pillanatokra, percekre?
Ilyenkor csak egy lehetőséget látok. Zene maxra, engedni, hogy minden kijöjjön, és azon emberek segítségét elfogadni, akik ilyenkor nyújtják a karjukat. Mert vannak, néhányan, de vannak. Ezt pedig meg kell becsülni.

Mára már elfogadtam, és tárt karokkal várom a változást az életem ezen a területén is. :)
Mint mondottam korábban is, nincs állandó, csak a változás, és ez jó. Nincs állandó mélypont sem.

Egy nagy alvással én is kitisztultam, elmentem jógázni, erőedzésre és máris mosolyogva telnek a napjaim.

Ma reggel pedig fényképeztem és tá-dáááám az első összehasonlító képek a diétám óta:

Tudni kell, hogy az első képen 10 nap különbség van. Az elején lemaradt az oldalas fénykép készítése. Viszont én így is látom a popsimon a különbséget!:)  Kerekedik- formálóóódik. :)
JAAAHj milyen jó érzés, amikor a bugyi, nadrág a popsidnál nem egy síkú, hanem gömbölyödik és van az ív benne. :)

A második képen tudom, hogy nem egyforma beállítás, de így is látható, hogy a csípőmnél megy le, aminek nincs ott helye. MUhahahahha.

A harmadik kép a leglátványosabb azt hiszem. :)
Imádom a hasam. - Na meg persze a bendőmet is. :)

Tudom, hogy gyenge pontom a csípőm és a combom, de meg lesz az, amit szeretnék. Lehet, hogy nem két hét, de hiszem hogy ettől kihívás. Attól, hogy nem könnyű elérni, még nem lehetetlen. :)


Gondolataim kicsit össze-visszaságban vannak, ezért elnézést kérek, lehet nem is teljesen értelmes amit írok.

Mondtam már, hogy Tessék mindenkinek jógázni menni?!
Megújulás testben és lélekben.  Imádom. :)

Na igen az edzések és a kajálás, mint központi kérdések az életemben. :)

Ha az ember lányának van egy anyukája, akkor tessék megbecsülni, és ha nem vagyunk toppon akkor kommunikálni vele! :)

Én is ezt tettem és egyből rávilágított egy fontos dologra, ami eddig elkerülte a figyelmemet. Korábbi bejegyzésemben jeleztem, hogy a jobb vállam nincs rendben.
Jelentem alásan, hogy gyors gyógyulásnak indult és vajon mitől? :) Hááááát, anyum szerint - és igazat adok neki - a vállak a terhek cipelését is jelentik. Még pedig én az életem egy területén terhet cipeltem, de ezt az elmúlt héten letettem és más megközelítést keresve lehetőségként fogom fel és eszerint cselekszem. A vállam is gyógyul! :) Már fel tudok emelni egy két literes palackot. ja, persze telit:)

Büszkeség van! :)

Szóval edzések.
Továbbra is vallom, hogy az edzőm egy állat. De az a fajta állat, aki ritkaság, meg kell becsülni, nem szabad elengedni. :) Imádom a Thor Gym -ben töltött órákat.
Függőség itt is meg van. És érdekes, hogy bár nem minden téren voltam rendben az elmúlt időben, de ez biztos pontot jelentett, ide lejöhettem, kikapcsolhattam, felfrissülhettem. Máris könnyebb lett minden. - Na persze csak azért, mert én erősödtem :P

Kajálás.
Nehéz ügy. Az ember, ha nincs rendben, akkor természetesen kajához fordul.
Arra jöttem rá, hogy minden nap találhatunk valamilyen okot arra, hogy félrenyúljunk és olyat együnk, ami lelkiismeretfurdalást okoz.
Ha boldogok vagyunk azért, ha épp úgy érezzük ránk jár a rúd, azért. Csak egy valamit nem tartunk szem előtt ilyenkor.
NIIIINCS ÁLLANDÓ!
Minden változik. :)

Szóval volt nap, amikor én is félreettem, de ezt őszintén felvállalom, és jeleztem is az edzőmnek. Nagy lány vagyok, tudom, hogy ezzel egy lépcsőfokot visszább léptem a célom elérésében. Viszont, ez azt is jelenti, hogy még egyszer meg kell másznom a már megtett utat, vagyis erősödöm.
Hehe, milyen észjárásom van?!

Aki olvassa a blogom üzenem, hogy irány edzeni, mert bármi is van körülöttünk a mozgás segít. ;)

Szénhidrátbevitel, - avagy mit is együnk, hogy szépek legyünk? 2.

A helyzet a következő :
Munka után vagyok, edzés előtt, kattog az agyam a következő gondolatokkal: CH kell, ch kell, oooh, de egészséges fincsi szénhidrát, hmmmm gyümölcsaszalványok, nyers sütik..
Aki már diétázott - szerintem sokan jelentkezünk most -, az tudja milyen ha a szervezett ráeszmél, valamit megvontunk tőle, vagy legalábbis nem kap meg mindent a megszokott módon, amit csak szeretne.

Azt hiszem a legjobb lelkiállapot, hogy leírjam miként is étkezem 3 hete. :)

Az előző posztomat ott hagytam abba, hogy sok féle módot kipróbáltam már, és nyár végén ráleltem a  paleolit életmódra. Tudom -tudom, hogy ez mekkora divat most, és amikor az étteremben a "divatpaleos" sültkrumplit eszik kenyérrel meg hasonlók, akkor sok emberben felmerül a kérdés, mire is jó ez az életmód?

Szendi Gábor nagyon jól leírja könyveiben illetve honlapján:

http://www.tenyek-tevhitek.hu/

Összességében úgy gondolom, hogy mivel divat, így napi szinten mondanak az emberek véleményt erről a fajta táplálkozásról, viszont töredékük olvas utána és van tisztában vele, hogy tényleges miről is szól.

És természetesen ez is egy külön blogbejegyzést megér, mik a tapasztalataim, mit jelent számomra.

Visszatérve a diétámra, 3 hete napi szinten "zaklattam" az edzőmet, hogy én dagi vagyok, változtatnom kell. Edzések alapvetőek, de a bölcsek szerint - szerintem is :) - a zsírszázalékot a táplálkozás határozza meg elsődleges és csak másodlagos a mozgás.
Válaszképp összeállt egy diéta, ami a honlapján is olvasható http://powerbuilder.hu/. (információm szerint rövidebb ideig nem elérhető a link, ezért kénytelen vagyok én leírni miről is van szó. :)

Szóval nyár vége óta az ételek kimérése, makroanyagok mérése háttérbe szorult és azt ettem, amit kívántam. Teháát töpörtyűt maggal, szalonnát kolbásszal. Mennnnyooország volt. :)

Na igen, de a zsírnak és a fehérjének is van kalóriája (zsírnak még magas is :P ), így Zsófi elkezdett kerekedni ismét. Csak épp mivel normális edzéseim is voltak, így izomra jött vissza a zsír, ami egy nőnél nagyon nem szép. 

Zsoltis diétától függetlenül, de egyidőben úgy döntöttem, hogy a rizst (basmati, barna) és a zabpelyhet visszaveszem az étkezéseimbe. Egyetlen oka van. Ha valaki komoly edzéseket végez, akkor csak zöldségből nem tud elég ch-t bevinni, ami az edzések rovására mehet és megy is egy idő után. A gyümölcs is szóba jöhet, de abban meg ugye gyümölcscukor van, ami nem jó az inzulinnak. 

Szemeztem még az időszakos böjtölés gondolatával, de Zsolti lebeszélt róla nő lévén, hormonok miatt. 

Abban maradtunk, hogy csak a szénhidrát bevitelt korlátozzuk. Ez azt jelenti, hogy mindig kerül be tápanyag a szervezetembe, de a szervezetem inzulinszinten nem ugrál egész nap, ami ugye jó. :) A szénhidrát bevitel is lehetőségek szerint azonos napszakban történik - igazodva az edzésekhez. Esetemben ez este van, és ennek örülök is, mert egész nap minimális a ch és úgy alszom el, hogy teli a poci, boldogság van. 

Az étkezések pedig a következők. (napi 3 étkezés mellett)

2 féle napom lehet:

1. Erőedzéses (heti 3-szor), ekkor reggel zsír + fehérje bevitel, elvagyok 4-5-6 órát simán, ebédnek zöldség + hús és edzés után ereszdelhajam :) Tehát szénhidrát (konkrétan 120g körüli) + fehérje nagy adag és némi zsír.

2. más napokon nincs CH töltés, tehát reggel zsír + fehérje, ebédre zöldség hús, és most már este is zöldség plusz hús. (első két hétben volt 70g körüli plusz ch, de napokban szigorított a "Főnök")

Ami fontos, hogy gyümölcs végszükségben edzés előtt (mert edzésre kell az energie), de edzés után mindenképp, másnapokon, ha jógázom, vagy kardiozok, nincs.

Napi 3 étkezéssel eddig nagyon lightosan elvoltam, még szóltam is Zsoltinak, hogy ez milyen diéta, hogy nem éhezem? Pedig a kalória bevitelem 1600-1200 körüli volt, ami nagyon nem sok. Ennek eredményeképp vettük el a 70 g ch -t is estéről. 

Hogy miképp is néz ki egy-egy étkezésem azt a http://www.myfitnesspal.com/ honlapon naplózom. 

- Bemásolok majd 1-1 példanapot :) 

Hol tartok 3 hét után?

Épp ma jött el a mérföldkő. Zsófitól meg van vonva a ch és édeset enne. 

Katt-katt. Ezt hallom a buksimban.

 Iszonyú önkontroll kell egy piacon végig sétálni úgy, hogy nem rohanok oda egy pulthoz, markolok fel vagy egy kiló paleo táblacsokit és rohanok el. :P Ja! És  az árusoknál gusztusosnál gusztososabb csokik/édességek sorakoznak, mert jön a Mikulás. Nem ér. 

Mai beszélgetésemet az edzőmmel bemásolnám, remélem nem haragszik meg érte:

Zsófi:CH akaroooooooooooooooooooooook
Zsolti: Na végre. :) Jót fogsz ma edzeni.
Zsófi: Nem végre. Meg kell érdemelnem a tejberizst, jó hogy jót fog edzeni. :) Ch -n kattogok.
Zsolti: Helyes.
Zsófi: Utálaaaaak. :P
Zsolti:Helyes. :)

Igen tartalmas és igen katonás. :P

Ezért szeretem Zsoltit edzőként. Hisztizhetek neki, ő lerendez 2 szóval. :) Szerintem ez kell, ha az embernek céljai vannak. Legyen valaki mellette, akiben feltétel nélkül hisz, aki segít neki és Edző bá' ilyen. :)



Szeretném kihangsúlyozni, hogy a rizs a zabpehely nem férnek bele a paleolit táplálkozásba, én mégis úgy gondolom, hogy követem az alapelveit. Nem eszem/iszok tejet, csak növényit, nem eszek hüvelyeseket, se gabonát.

Jelenben

Eltelt ismét egy hét, sok sok emlékkel a hátam mögött.

Legutóbbi blogolásom óta túl vagyok egy privát órán az edzőmmel, és tele tapaszokkal a testemen gyakorlom a Türelmet.

Talán a legfontosabb, amit a héten tanultam az az, hogy minden változó, nincs állandóság. Nincs olyan, hogy valami stagnál. Az ember, a jelleme, a környezete, a természet, az időjárás, minden a világban változik folyamatosan.
Én is. Elbuktunk a világgal szembeni harcban, ha azt hisszük, valami állandó.
És ehhez jön még egy hatalmas igazság a hétre, hogy jelenben KELL élnünk.

Szóóóval vannak olyan szavak, hogy célok, akarat, türelem, jelen, jövő, változás, állandóság.
Elég meghatározóak már önmagukban, de ha még egy zsákba tesszük őket, és egy gondolathoz, érzésvilághoz társítjuk őket, akkor pofon tudja vágni az ember lánya érzelmi világát.

Velem is ez történik mostanság.

Ott van az edzés, ahol egy időre pihenőt fújtunk a felsőtestem erősítésének, ugyanis nagy valószínűséggel a vállamnál lévő idegek meg lett buzerálva- saját szavaimmal megfogalmazva :)- .
Elég mélyen érintett, amikor összeállt az új edzésterv és swing, felhúzás, alsótestes gyakorlatokon kívül más nem volt. Szeretnék fejlődni, erősödni, de úgy éreztem, saját magamnak vagyok az akadályozó tényezője. És ez rossz.

DE!

Közelítsük meg másképp.

Mindig is a popsim, csípőm, combjaim voltak a gyengéim. Mióta Zsoltival edzek, mintha (!!!) kerekedne a popsim és a nacik is megállnak rajta:))   Szóval tud valamit a srác:)

Mit is írtam fentebb? Hogy ezekre helyeztük a fókuszt? Én pedig sajnálkoztam, hogy nem tudok edzeni rendesen?


Lüke vagyok. :) SEMMISE állandó, az az állapot se amiben vagyok/voltam. Tehát pihizz karocskám, cserébe formás popsim lesz. :) Mi is itt a gond?? :)

Sajnálkozhatok a múlton, hogy valami begyulladt a testemben, vagy szintén szomorú lehetek, hogy mi lesz így a terveimmel a jövőben. Ehelyett a FÓKUSZ-t megpróbálom a jelenre helyezni, és mindig az adott pillanatban a legtöbbet kihozni magamból.


Eszembe jutott, hogy legutóbbi edzésen 30-kgval szánhúzás, 9kg-os medicin labdával guggolás és 5 felugrás volt 3 szériában, de a 3 gyakorlat közvetlenül követte egymást.
HALÁLOS volt. A 2. és 3. gyakorlat között olyan savasodás volt a lábamban, hogy csak arra gondolhattam, meg lesz az utolsó is. Nem így teszek, elcsaltam volna. Ahogy eddig egyszer sem, úgy most sem történt meg.

Nem éri meg. Az edzés utáni szénhidrát töltés és ezzel a fincsi édes tejberizs vagy almás zabpelyhes sütit se enném jóízűen, hiszen nem tettem meg mindent.

Büszkén mondhatom,ma pedig megint erősödtem. :)

Hétágra sütött a nap, Zsófi pedig lustizott volna kicsit. Megmérve magam -1kg -os kezdeti fogyáson felül, továbbra is stagnálok. 17-én mértem először magam, azóta nem nagyon akar lejebb menni a mérleg nyelve, ami nem túl jó, ha a fogyni szeretnék. :)

Napsütés ide vagy oda, seb nyaldosást 1 percig engedtem magamnak, aztán minden további gondolkodást mellőzve betipegtem az edzőterembe és intervallumot futottam. Kiköptem a tüdőm, de jó volt. Jót sétáltam a teremhez és vissza:)

Diéta része nehogy lemaradjon a beszámolómból:)

Mindenképp egy külön bejegyzést érdemel a mostani étkezésem leírása, szóval jelenleg annyit, hogy 3 hét után jött el az első pici hullámvölgy, hogy édes kell, milyen az, hogy be van szabályozva, mit ehetek? :) Vallom, hogy semmit nem szabad tiltani, mert amint alkalom adódik 2-szeresen pótlom be.
Így a hullámvölgyem 70 g aszaltdatolyába fulladt. Hehe. :)
Nem érzek bűntudatot, főleg mert másnap délig nem is éheztem meg. :P
Ami viszont fontos, hogy ha már nem tervezetett viszünk be diéta alatt, akkor is kell a kontroll. Be tud kattani az agy, hogy még-még-még. Na ezt nem szabad hagyni. :)
Szerintem valahol itt van a kulcsa egy diétának. Mindent megadjunk a testünknek, persze szigorítva, de ne tiltsunk semmit. Tehát élvezetesen sanyargassunk Önmagunkat. :)

Szép estét!:)

Határok

Őszinte leszek. Nem gondoltam, hogy ilyen hamar el fog jönni az idő, amikor nem arról írok, hogy milyen szép, jó és pozitív hatásai vannak az életmódomnak. Itt elsősorban a felállított diétát és az edzéseket értem.

Tehetném most azt, hogy bebújok a jó meleg ágyikómba, magamra húzom a takarót, befordulok a falnak és megpróbálom elfelejteni, ami az elmúlt órákban történt.
De hiszem, hogy pont ezért van a blog. Nem akarok elbújni, ki szeretném adni magamból azokat az érzéseket, amik bennem voltak és vannak is.

Mindig ott a fény az alagút végén, kérdés meglátjuk -e és elindulunk -e az irányába?

Igaz, nem írtam még az edzéseimről, de tudni kell, hogy heti 3-szor járok egy pár fős csoportba, ahol erősödünk. Ez egy nagyon butított megfogalmazása annak, hogy mit is csinálunk minden alkalommal, de talán ezzel lehet leglényegebbre törően kifejezni.

Szeptember vége felé voltam először Zsoltiéknál, de azóta is imádok minden edzést.
Hogy miért? Mert minden alkalommal valami felszabadul bennem, amikor a nagy súlyokkal "játszok".

Mondhatjuk úgy is, hogy ma is felszabadult valami. :)

Már az első pár alkalom után mondta Edző bá', hogy ez más lesz, mint az eddigi edzéseim. Addig futkároztam 70 perceket futópadon, guggoltam 10-20 kg-kkal, fekvenyomtam kb. 10kg-val.
Nem igazán értettem, miben lenne másabb, fáradjak el rendesen azt kész. :) Emlékszem, külön kértem, hogy hajtson ám meg rendesen. :) Ő csak mosolygott.
Azt is mondta, hogy itt nagyon fontos, hogy agyban ott legyünk, és nem lehet heti 7 maxos, ilyen fajta edzést végezni, mert idegileg kimerülünk, nem bírjuk. Néztem rá furán, hogy idegileg? Hm???? Az idegrendszeremet miben befolyásolja, hogy súlyokat mozgatok meg?

Ma megértettem mire is gondolhatott.

Nem izzadtam le a közel 2 órás edzés végére, viszont úgy éreztem porrá lettem. Minden egyes porcikám széthullt. Valahol a lelkem is.
Bután hangzik így leírva, viszont amikor 70kg-ot húztam fel 3* 3 szériában, akkor valami történt.

November 9-én még 1 db felhúzást tudtam végezni, a 72,5 -t már megmozdítani se bírtam.

2 hét telt el, és nem szeretnék hülyeséget írni, de talán ez volt 4. felhúzó napom azóta.

Most pedig nem egyet kellett, hanem 3*3 -t.

Az jár a fejemben azóta is, hogy mi történt? Miért éreztem úgy, mindjárt sírva fakadok?

Azt hiszem mentálisan és talán fizikailag is átléptem az eddigi határaimat. Nem csak a határvonalon táncolgattam, hanem a mai edzésemen végérvényesen átléptem őket.

Miután megtörtem, még a fájó jobb karommal 12,5kg-s súlyzókkal fekvenyomtam földön illetve zöld gumiszalaggal húzódzkodtam. Persze mást is csináltam, de ennél a két gyakorlatnál szintén mentálisan történt valami.

Mivel egy ideje érzékeny a jobb könyököm és a vállam is, így pihentetve vannak, amennyire lehet. Ennek örömére, és hogy ha már lúd legyen kövér, az eddigi 5 ismétléses húzódzkodásaimat feltornáztam 7-re.
Mondanám, hogy sima liba volt, de nem teljesen.
Amikor az ember végez egy gyakorlatot és egy gyenge testrésze bemondja az unalmast, az nagyon mélyen tud érinteni engem.
A vállam és a könyököm is egyes gyakorlatoknál közbeszól, hogy te héj, ne hidd, hogy nem vagyunk itt, gondolj csak ránk. Fájjon az a mozdulat.

Agyban nehéz valamikor helyretenni azonnal.

Nagyon akarok dolgokat. Például húzódzkodni saját súllyal, kötél nélkül.
Zsolti azt mondta, ehhez kb. 10 zöldszalagos ismétlés kell. Azóta is ez van előttem. Már csak 5 hiányzik, már csak 3...

És, hogy miért csinálom?

Mert megtaláltam azt, amiben úgy érzem ki tudok teljesedni, segítségével lelkileg és fizikálisan is erősebb tudok lenni, ha pedig a tükör szembejön velem, akkor csak mosolyogva azt fogom gondolni, hm, de jó csajszi van velem szemben.

Na ezért kell darabokra törni, mert tudom, hogy legközelebbi edzésen újjászületek.

Napi boldogság:) - Szösszenet

Mai napomhoz 2 iszonyú boldog pillanat kapcsolódik eddig, és még nincs vége a napnak:)

1.
Amikor következő hétre főzöl mondjuk mustáros csirkemelles rizottót, fél nyersen (akkor még persze nem tudod) kezded szét osztani 4 részre. Nézed a dobozok tartalmát és igen kevésnek tűnnek. Elszomorodsz egy pillanatra, hogy ok-ok diéta,de na, esti szénhidrát töltés is már ilyen kevés? Amikor a műanyag dobozokba teszed a kajcsit, feltűnik, hogy olyan fura hangon érintkezik a rizs a dobozzal. Koppan. Hmmm, pár perc után leesik, hogy jaa, ez még nyers, barna rizsről beszélünk. :P
Na akkor vissza a sűtőre, főzzük még. Maaaajd mikor kész van és ismételt adagokra osztásnál a korábbi félig teli dobozok immáron teli lesznek. Hmmm az pillanat, amikor megduplázódik ugyanannyi kalóriával rendelkező étel, az valami felbecsülhetetlen. :)

Első porciókra osztásnál körülbelül ennyinek éreztem mennyiségre  a kajcsimat.

2. Délután 5-kor még csak az "ebéded" eszed, és tudatosul benned, hogy még egy étkezés vissza van, ami ráadásul a CH (szénhidrát) töltő. Huuuu, itt ülök a gép előtt, délelőtt 10 körül reggeliztem, azóta takarítottam- hihi, végre tisztaság van - , mostam, főztem. :) Most éheztem meg, így megmelegítettem a karfiolos husimat és tömöm a búrám hatalmas mosollyal az arcomon. :)

Mit is együnk, ha "szépek" akarunk lenni? 1.

Azon gondolkozom mi mindent történt velem az elmúlt kb 1 évben máig bezárólag, míg rá nem találtam arra a fajta étkezésre, ami közel áll hozzám, hiszek benne, egészségesnek gondolom, és segíti az edzéseimet is.

Mindig megmosolyogtat, miként is indult ez az egész. :)

A munkahelyem közelében van egy testépítő táplálékkiegészőket árusító bolt. Nagyon szemeztem vele egy ideje, és egyik nap bementem érdeklődni. Akkor még csak néha lejártam TRX-k edzésekre egy fitneszterembe. Nem volt az igazi, nem változtam szinte semmit.

Szóval benéztem, és Zsófi mivel mindig kíváncsi így a pult mögött álló Úriemberrel elbeszélgettem majd 2 órát. :) Ő világosított fel, hogy édeskevés, amit csinálok, ha valóban fogyni szeretnék, és nem csak álmodozom róla.
Lényegében ő "búgta" először a fülembe azokat a szavakat, amelyek azóta minden napjaim részeivé váltak:
Fehérje, Zsír, Szénhidrát, energia, kalória, zsírégetés stb., stb.

Nagyon szerettem volna változni, de 22-23 évig tömtem magamba az egészségtelen kajákat, legkevésbé se figyeltem rá, hogy mit eszek. Mindig az a gondolat volt bennem, hogy az a zacskó chips nem árt. Az nem sok:) A mekis kaja belefér éjfélkor, buli előtt, úgyis letáncolom.
Aham:)

Gondolhatjátok.

Szóval drasztikusan nem tudtam elhagyni minden rosszat, de elkezdtem figyelni rá, hogy fehérjét egyek edzés után, reggelizzek, vacsit lefekvés előtt 2 órával.  Chips, gyors kaják elfelejtve.

Aztán összehozott a Sors egy nagyon jó emberrel, egy gyerekes anyukával.

Heti 5-ször találkoztunk fitneszteremben, reggel 4-5 körül és edzettünk 7-ig. Kemény időszak volt. Kardió 70 perc, súlyzós edzés, majd ismét kardió.

Megindult a fogyás. :)
Lassan ,de mintha kisebb lettem volna. Oké-oké, de ez sem volt elég, így belőttük a kajákat.
Megtanultam, hogy mindennek az alapja a kalória!

Ha nap végén kalória deficitben vagy, fogysz, ha többet eszel, mint amit szervezeted eléget, raktározol.
Akkor kezdjünk számolni. :) Csak a kalóriát számoltam, makro tápanyagokat megbontva nem.

Tudni kell, hogy lelkileg nagyon megerősített a reggeli kelés, hogy több órás edzések voltak, rendszer jött az életembe.
Imádtam. Imádtam és imádok most is szenvedni. Ahogy érzem, hogy izmok összerándulnak, dolgoznak. Hmmm. Boldogság volt minden perc, amit a teremben töltöttem.

Sajnos a bioritmusom felborult, nem normális "reggel" 2-3 körül kelni és úgy végig dolgozni a napot.
Kicsit kifeküdtem lelkileg pár hónap múlva. A fogyás is megállt.

Végül az utolsó előtti nagy fordulat a táplálkozásban tavasz környékén- nyár elején jött az életembe egy Blogger csajszi segítségével. Sok-sok jelentkező közül kiválasztott, segített belőni az étkezésemet, edzéseimet és úgy gondoltuk, együtt elérjük az elképzelt testalkatot.

Iszonyúan vártam, iszonyúan akartam és talán ez volt a gond.
1-2 hónapig tartott, napi 5 étkezés, fix időpontban, grammra kiszámolt makroanyagokkal és grammra lemért kajákkal. Az edzésem is változott.
1600 kalória körül volt belőve a napi bevitelem. Első 1-2 hét álom volt. :) Fogytam, mentek le a kg- k. A kezdeti 56 kg- ről lementem 52,X valamennyire.

De valami nem stimmelt. Ahogy étkeztem , utána bekattantam és 1 óra múlva már ismét ettem volna. Egész nap csak a kajára tudtam gondolni. Rossz volt, de úgy hittem, csak hozzá kell szokni. :)

Végül, valahogy egy facebookos hirdetésben ráleltem a paleora. Elkezdtem utánaolvasni, és azt éreztem, hogy ez jó lesz, próbáljam ki.
Sajnos a közös munka a Hölggyel így megszakadt, mert ő nem hitt abban, hogy a zsír nem az ellenségünk.

Augusztus 1-e óta étkezem paleo elvek szerint.

MENNYORSZÁG!!!

Paleoval együtt úgy döntöttem nem számolok semmit, érzésre megyek. Kell a pihenő, nem tudnám folytatni azt a fajta étkezéseket.

Vééégül szeptember 20-án találkoztam egy Edzővel, akivel másfél hete megbeszéltünk egy diétát, ami segíteni fog elérni a céljaimat. Szálkás lenni, erős lenni, szép lenni. :D

Nem nagy dolog, minden ember képes rá.:)

Folyt. köv.

Kezdetek

Voltál már úgy, hogy nem  érzed jól magadat a bőrödben? Hogy reggelente keresed azokat a ruhákat, amelyek takarnak? A pesti élet téged is lustává tett?
Ha belegondolsz régebben, egész életedben lételemed volt a mozgás? Most mégis ülsz a gép előtt és bólogatsz ;)

Esetemben a feltett kérdések mindegyikére igen a válasz, de lassan 1 éve léptem.
Nem szépek a kövérek, nem akarok az lenni. Bárki bármit mondhat, mindenkinek van véleménye, de az enyém az, hogy az emberek 90% a lusta, túl súlyos puffogó lény. Én nem vagyok az.
Az elmúlt időben lefogytam. Elértem a célom,ruhaméretekkel vékonyabb lettem, de ez nem elég.

Nyár végén eljutottam egy mérföldkőhöz, ahol eldönthettem, örülök az elérteknek vagy megyek tovább. Döntöttem,

Célom, hogy minden nap a tegnapi határaimat pár miliméterrel átlépjem és egyre erősödve, mosolyogva aludjak el.

És hogy mikor is kezdődik?
Már elkezdődött . ;)

- 100%-os odafigyelés étkezésben
- 120%-os edzések egy szakmailag nagyon jó edzővel (és társasággal)

De, hogy ez a két pont mit is jelent, az a következő bejegyzésben részletesen kivesézésre kerül.